Litvánia gazdasága
Litvánia a három balti állam közül a legnagyobb és legváltozatosabb gazdaság, és az EU egyik leggyorsabban növekvő gazdasága. 2026-ra a gazdasága valamivel nagyobb lesz, mint Lettországé és Észtországé együttvéve, mind nominális, mind PPP-ben kifejezve. Az ország tagja az Európai Uniónak, a WTO-nak és az OECD-nek.
A litván gazdaság a kilencvenes évek óta drámai átalakuláson ment keresztül. A Szovjetunió összeomlása után az ország gyorsan áttért a központilag megtervezett rendszerről a piacgazdaságra, számos liberális reformot hajtva végre. Ez az átmenet az Európai Unióhoz való csatlakozás után magas növekedési ütemhez vezetett, és a balti tigris becenevet szerezte.
Gazdasági teljesítmény és növekedés
1990 óta Litvánia bruttó hazai termék-je több mint 500 százalékkal nőtt. Míg a balti államokban összesen 3,3 millió ember dolgozik, addig Litvániában 1,5 millió ilyen dolgozó él.
A gazdaság 2009-ben mély recessziót élt át, a bruttó hazai termék közel 15 százalékkal esett vissza. Az ország azonban 2009 harmadik negyedévében a fellendülés jeleit mutatta, és 2010-ben visszatért a növekedéshez. A válság megszelídítésének sikere a litván kormány megszorító politikájának köszönhető.
2017-ben a költségvetés 0,5 százalékos többletet eredményezett, a bruttó adósság a bruttó hazai termék 40 százaléka körül stabilizálódott. A költségvetés 2017-ben is pozitív maradt, és várhatóan 2018-ban is így lesz.
Befektetés és humán tőke
A Litvániába irányuló közvetlen külföldi befektetések 2015 óta minden évben megugranak, a 2020-as években jelentős növekedés volt tapasztalható, és 2023-ban elérte a valaha regisztrált legmagasabb számot. Átlagosan a közvetlen külföldi befektetések 80 százaléka származik az Európai Unió országaiból.
Míg Svédország történelmileg a legnagyobb befektető volt az összes FDI 20-30 százalékával, addig a 2010-es években Németország, Hollandia és Észtország előzte meg. 2017-ben az Írország és Szingapúr után Litvánia volt a harmadik ország a beruházási projektek átlagos foglalkoztatási értéke alapján.
Litvánia a 11. helyen áll a Világbank Csoport által készített Könnyű Üzleti Indexben, a 178 ország közül a 16. helyen a Gazdasági Szabadság Indexében, és a 165 ország közül a 8. helyen a Világ Gazdasági Szabadsága 2021-ben a Fraser Intézet által.
Az OECD adatai alapján Litvánia a világ 5 legjobb országa közé tartozik a középfokú végzettség alapján. Ez a képzett munkaerő vonzotta a beruházásokat, különösen az IKT-ágazatban. A litván kormány és a Litván Nemzeti Bank egyszerűsítette az elektronikuspénz-kibocsátó és pénzforgalmi intézmények engedélyeinek megszerzésére vonatkozó eljárásokat, így az ország az egyik legvonzóbb pénzügyi technológiai kezdeményezés az EU-ban.
- A balti államokban összesen 3,3 millió ember dolgozik.
- A bruttó hazai termék növekedése 2008-ban érte el a csúcspontját, és 2018-ban ismét megközelítette ezt a szintet.
- A közvetlen külföldi befektetések 2015 óta minden évben megugrottak.
Ez a cikk több hírforrás alapján, mesterséges intelligencia segítségével készült, és szerkesztőségünk a szerkesztési elveink szerint ellenőrzi. Szerkesztői elvek · Hírtipp és kapcsolat
Hozzászólások 0